Fasz.

Nem,most nem,mint melléknév,hanem mint teljes főnévi valójában eme Isten találmánya.
Tegnap este megfogalmaztam a barátnőmnek,hogy olyan srác kell nekem,aki határozottan nekinyom a falnak és a hajamba szuszog. Meg meri tenni, nem csodakedves, és visszahúzódó,hanem talpraesett s férfias, de mégse egy büdös bunkó. Azt hiszem elcsúsztak kissé a megértési zónáink,nem is értem miért... talán az előtte terpeszkedő üveg bor módosította a megértési csatornákat. Kicsit magamra vettem, hogy ebből annyit szűrt ki a barátaival: fasz. Pedig nekem most nem konkrétan faszra van szükségem ( ahogy ecsetelték legyen az x, s, m, ilyen, olyan) , hanem valakire,  /hú,nem tudom megfogalmazni /

A lényeg,hogy nem érzem túl jól magam a gondlattól,hogy vannak páran akik jó fejnek tartanak és el tudnák képzelni velem, én viszont hiányolok belőlük valamit,ami ha nincs, maximum egy hónapig eltötyörgünk,de utána hálátlan leszek és megunom, elkezdek szenvedni és fuccs, jön a megbántódás és a baráti levelek,hogy mennyire szemét vagyok, miért nem tudok örülni egy ennyire kedves,rendes fiúnak. Azért,mert csak kedves és rendes, nincs benne az a dög,amitől nekem egy férfi társ férfi.
Ez van, sajnálom.

Mondhat az ember bármit, nem örülnek a társaink,mikor igenis kimondjuk ami a lelkünkben megfogalmazódik. Kimondod,kiadod, azt hiszed, ajándékot adsz ezzel, egy kis önbizalmat,erre pont az ellenkezőjét éred el vele. Rosszul érzed magad,mert reménykedik szegény,pedig csak jót akartál. És aztán elgondolkozol,hogy miért is ne? Jól érzed magad vele,sétáltok minden este hosszan, órákat,hajnalokig. Sztorizgatok, vigyáz rád, átölel amikor zokogsz és kiment a társaságból,hogy egyedül tehesd. Aludtál már nála kétszer,mert nem akartál hazamenni. Hozzábújva,de meg se mozdult, csak vert a szíve,mint egy betontörő. Nem lép,mert nem csajozott még, kis balfasz mondaná rá a baráti köröm. Egy jó barátja (akivel mellesleg sokkal jobban passzolunk,de nem nagyon mutat érdeklődést) szerint nem vagyok mellé való típusú lány - már meg ne sértődjek. És igaza is van, ugyanaz lenne a darab,mint az előzővel.
Meg lehet-e próbálni valakivel és ha mégsem érzed,hogy passzolnál, vissza lehet-e táncolni vajon? Mennyire sérül a másik és ettől te? Azt hiszem,ez nekem sosem ment, vagy csak szerencsésen alakult.

Egy új korszak kezdete

Nyalogatván a sebeimet,rájöttem,hogy ez így nem mehet tovább. Össze kell kapnom magam és nem csak elfolyni,mint szellő a kezeid közül,ha le akarod láncolni. Az én bajom a tanulással csupán annyi,hogy tanulni kell. Zabolátlan vagyok és rettenetesen lusta.
Szeretek a kádban ülni egészen addig,amég a fürdővíz teljesen lefolyik.
Szeretem az esőben állni,nem érdekel,ha megfázom.
Szeretek délig fetrengeni az ágyban,noha tudom,hogy elpocsékolom a nap felét.
Szeretek ülni az asztalomon és bámulni ki a kertre az ablakon át.
Szeretem figyelni,ahogy a kutyám alszik.

Mindezekkel a lelkem lesz előrébb. Szebb,ékesebb, mélyérzésűbb leszek. De a való életben ezt ha nem tudom kimutatni,akkor oda az egész. Mert ezt egy világnak látnia kell.


Kedvenc barátnőm rádöbbentett,hogy ismét sok időt töltöttem a negatív szüleim társaságában, úgyhogy sürgősen nézőpontot kell váltanom.
Most váltok. Pozitívan beszélek. Tanulok,ahogy kell. Öszpontosítok. Hallgatok. Kevesebbet beszélek. Mosolygok. Ölelek. Szeretek. Kedves leszek. Edzek kétnaponta. Napozok. Salátát eszem. Figyelek a barátaimra - arra a kettőre,aki maradt és megérdemli. Nem jószívűsködöm,behajtom a pénzeket,amivel tartoznak.

Ph

Érezlek, de messze vagy tőlem,mint hajnali napsugár az éjfél súlyos hangjától.
Félek feléd lépni, bár neked sosem vallanám be,hogy dacból nem teszem.
A Sors neked szánta a tudatos,cselekvő, kezdeményező szerepét, ne várass hát.
A föld mélyéből felbugyogó lila gőz vagyok én, az őserő, a nő.
Nem én fogom feléd nyújtani érzéki csápjaimat először.
Egy szívdobbanásnyival közelebb sodródtál, de még most sem hiszem, hogy az ígéret kielégítő.
Már ha tettél volna ígéretet,de te megtagadtad.
Majdnem adtam magam hozzá, de te megfagytál egy szemvillanás alatt.
Vártam a jelet,egy leheletet, egy ujjperctáncot - s várhattam hiába.
Te döntöttél, bár még érzem a szíved kínzó vágtáját a közelemben.
Nem voltál te több,csak egy felkínálkozó,meglepő új élmény.
Bár én mostanában mindennel eljátszom gondolatban,ami parányit is mozdít a jobb agyféltekémen.
Te is ilyen kis szikra voltál,s bár inkább lustán repültél a hővel felfelé, mintsem pattanj a bőrömre, s égess.
Ez az én bajom veled, nem tud összeforrni az anyagunk, nem passzolunk egymáséihoz.
Megmaradsz hát támasznak, kellemes időtöltésnek.
Mindössze ami eddig lefolyt, melletted leszek jóban, s kirángatlak a téli hűvös szürke hónapok depressziójából.
Szemem végtelen türkizében elveszni,majdnem mintha eladnád a lelked a sunyi tündérek mézsmázos dalának.
Ne tedd.

Dagadtseggűhisztigombóc & Kényelmesvágtájúőznyak

Hű bazdmeg! Imádtam!

Anyád nem mondta,hogy nem pofátlankodunk bele más képébe? :D Te troll :D

Tele a faszom már komolyan

Ismét elszartam mindkét kicseszett vizsgámat. Egyik se lett meg, pedig ismét kurvasokat foglalkoztam azokkal a szarokkal. Jó, tehát ez nem az én utam, ezt sose fogom tudni megcsinálni. Rendben.
DE AKKOR MI? Egyszerűen kiidegel,hogy nem tudom eldönteni, még körübelül sem,hogy mi a szart akarok tanulni.. Vagy hogy mi szeretnék lenni.... Egyszerűen nem tudok eldönteni.

Szakítottam a sráccal,akivel egy hónapot voltunk együtt ( Most akkor együtt vagyunk? - Hogy szoktad mondani...? Te tudod!) ,mert nekem a kapcsolat nem arról szól,hogy ír,ha este van két szabad órája ,hogy sétáljunk egyet,fagyizzunk vagy ilyesmi. És mindezt heti egyszer,mert a többi napon amikor ráérne,inkább alszik. Kellett nekem ez a srác,de ilyen feltételek mellett,meg úgy,hogy sosem számíthatok rá,amikor igazán kéne és alig beszélgetünk.... Felejtős.

Lesz munkám a nyárra, egy kávézóba beajánlott a kutyáscsaj, ahol az unokatestvére a főnök.Kell nekik valaki esti műszakba,aki arconpörög,és beszélget a vendégekkel és minden. Hoppá,hogy ez én vagyok? Tökéletes. Nagyon jó arc a főnök. Még nem tudom mikor kezdek, majd ír elvileg...

A másik pedig a mi kolinkban a recepciós állás,ami szintén extrakirály lesz, mert csak lejövök 4 emeletet,aztán ott is vagyok :D Heti 40 órában, elég fullos!

Szegény anyámék teljesen taccson vannak miattam,de hát az útkeresés már csak ilyen stresszes.