2016. február 29., hétfő

Problemakat sikitani a paplan alol

Fekszem az ágyban a paplan alatt,itt meleg van,nem esik és senki sem tömi a fejem a megoldhatatlan problemáival.(megjegyzem,borzalmas telefonrol bejegyzest irni de most rendkivuli helyzet van,nezzetek el nekem)
A mentolszinu,puha haloingem felmelegit,mikozben kutyorog a hasam az ebedre szant kesoi leves utan.Amihez nagylelkuen hoztam a boltbol sajtos rudakat,bar apa megse ezt ette,szoval fuccs a meglepinek.Nem baj,en ettem belole. Majd eldugtam apa melostaskajaba,hogy Vanya ne talalja meg ha hazaer.Hisz minden finomat feleszik nem kevesebb,mint egy perc alatt;ugy hogy eszre se veszi.Nem vagyok irigy!Veletlenul sem!A sajat erdekeben dugtam el. Nem lehet eveszettel problemakat megoldani.
Mondjuk ugy se,ahogy apa muveli.Elkiabalja nekem a banatat,hogy o kimarad mindenbol,nem tudja hova folyik el a penz,elege van a munkajabol,a naplopo lanyarol mar letett,a kutya sose lesz engedelmes,a kert ugy marad,anya mar sose fogy le,a mamak pedig mindig belefognak szolni az eletunkbe.Ez csak egy toredeke a goondolatmenetenek,nincs kedvem minden porgesi temajat lepotyogni. Ma epp a penztelenseg temakornek hodolva sirattatott meg,amirol ugyan nem tud,mert kibirtam a szobamig.De eleg mar.En nem tudom megoldani es megorulok mert szeretnem! Eleg.

2016. február 25., csütörtök

Overthinking,my best friend

A jó rohadt életbe,hogy nekem mindig,mindent túl kell bonyolítani.
Nem vagyok féltékeny,dehogy,csak mikor két ember totálisan passzol egymáshoz mert ugyanolyanok és egy buta veszekedés miatt szakítanak és te vagy a következő, akkor kicsit aggódsz,hogy mi van ha...?
És ráadásul nem beszélnek,megsértődik az ex amikor megtudja,hogy te vagy, ám pár nap múlva elkezd beszélgetni vele.
Nála vagy, dumálnak a film közben(igen,ő már látta, hadd nyomkodjon)
dumálnak a wc-n (oké, úgyse nagyon tud mit csinálni)
a buszon ül melletted és bambul ki a fejéből(igen,mindig ezt csinálja azt mondja, hát nem zavar)
amint hazaértek, Wifi jelszót szeretne( oké,hátha ír neki valaki,plusz zenét tesz,azért kéri)
te keresgélsz neki német szóbeli feladatokat,hisz megígérted,hogy segítesz a nyelvvizsgájához,közben ő nyomkod,még mindig az ex a beszélgetőtárs és neked többször kell elmondanod,mert nem figyel rád (oké,ez most fontos,akármi is legyen az)
plusz beközli,hogy jé,most miért ilyen jó fej? - namitgondolsz.. (nem baj, mondja csak,nem zavar)
majd megkérdezi mi bajod,mert persze látszik rajtad, de nem mondod el neki,mert nem akarsz féltékeny picsának tűnni,és ki vagy te hogy megmondjad neki kivel beszéljen és kivel ne?

Fú. Miután elment "fodrászhoz", írtam azért neki,hogy bocsánat, szenya voltam, csak kicsit túlfolytak a zöld gondolatok az agyamon belül és ezt egyedül, vagyis ketten-magammal kell leboxolnom és nem untatnám a részletekkel,ha lehet. És megnyugtat,hogy hülye vagyok, az a lényeg,hogy mi eltérünk,ezért passzolunk olyan jól,őt egyébként sem bírta volna hosszú távon.

Azért legurítasz két (vagy három..na jó,amennyi csúszik) sört,hogy kicsit ködösebben légy jelen az éterben és ne kezdj el sírni minden faszságon .
Mert ez faszság.

ÓVERTINKING BASZD MEG MAGAD!

2016. február 22., hétfő

Spiritusz-csodás nap

Whooooa! A mai napom vége csodásan alakult. Elengedtem anya aggódó mondatainak egy részét a fülem mellett,ahogy azt valaki tanácsolta. Sikerült végre. Leszar-OMMMMMMMM

Reggel elmentünk füzitőre a néger bácsihoz,aki igencsak törni magyar,ellenben nagyon kedves és kurva kupis. DE! 3 azaz három perc alatt megtalálta a megfelelő papírt számomra egy akkora stóc papír közül,ami fölött nem láttam át. Dzsíniusz! Azt mondta,okos vagyok,pontos és a tanulni-akaró-diáktípus vagyok,amit szeret. Szuper! 18 percet ráhúzott az órámra, és miután kiperkáltam neki tizenhatezer forintot, amivel biztosítottam a havi angolóraellátásomat, elballagtam a buszmegállóhoz. Az úton 3 lepke koccant a mellkasommal,ami szintén jelzi,mennyire szép,ámde csalókán rövid ideig tartó napsütéses napban volt részünk.
Miután hazabuszoztam kedven,c ezer színű-hajú volt kolléganőm társaságában, telefont kaptam. Nem épp a legjobbat. Délután lovagolni készültem kedvenc négylábúmon,kedvenc barátnőmmel, de sajnálatos módon sztornó lett a vége. Nem is az bánt,hogy nem tudtunk együttkocogni ismét a töltésen,miután szarrá sároztuk őket csüdig,mert süllyed a kurva megbolygatott talaj, hanem az,hogy kedvenc Életvirágszálam immunrendszerét leszedálta a körülötte megesett történési sorozat. És én nem tudom eléggé támogatni szegényt,ahhoz,hogy átvészelje eme rendkívül kiborító,tudatlansággal átitatott lebegésszerű utazást,akit valaki azért él át,mert tudatosan kilép a komfortzónájából és önhibáján kívül kapja plusszban a pofonokat,nem várt vagy várt személyektől. Szóval sajnálom,hogy nem tudok támaszod lenni. Sebeit nyalogató kicseszett,bokor alatt lapuló nyúl vagyok jelenleg,aki jött-mentnek visítja el a problémáit,hátha attól jobb lesz. De amint sikerült felállnom abból az undorítóan lehangoló gödörből, és pedig sikerülnie kell,annyian támogatnak! - rögtön visszatérek,és itt leszek neked,hogy támaszkodj rám és kibeszéljük a világot! Pár napot kérek csupán.



Kimondható-e a szó: szeretlek? Vajon menekülésre készteti a vadat vagy még jobban kitágítja pupilláját?

2016. február 21., vasárnap

Gyááá

 Kezd ereszkedni rám a boldogság és az elengedés édes mámora. Tegnap találkoztam egy sámán ismerősömmel,aki megtanított az elengedés gyakorlatára. Valamint 3tól 7-ig dumáltunk :D MINDENRŐL. Szeretem az intelligens embereket. Ezt írta nekem,és én pont ugyanezt gondoltam.

Vanyáéknak meséltem a pasiról,aki jelenleg nagyon fontos nekem. Anya kiakadt kicsit,miután csekkolta az arckönyvét, de hát kinek ne lennének fákkolós-nyelvkiöltős-szabadszelleműenrészegenkamerábanézős képei?... Nekem mondjuk nincsenek,de az más. Egyébként se ez határoz meg minket. Apa szerint jó fej és szimpatikus neki. 2-1, ezt simán le tudjuk boxolni.
Egyszerűen utálok hazajönni,jelenleg a fogamzásgátlás a családi téma,és ez rendkívül kiborít. Mi nem tudunk valamit egyszerűen és gyorsan elintézni, neeeeeeeem,hossssszan beszélni kell róla,puffogni, hadakozni,fenyegetőzni és 10 percenként felhozni egy-egy sóhajjal. Megőrülök tőle!

Egyébként ez szokványos dolog, puffogás 4 napig,lelki terror, aztán egy ilyen mondat: Oké,jövő hétvégén ha hazajössz,kérek időpontot a dokihoz!
Natessék. De azért kellett baszakodni órákat ezzel az egésszel és az idegeimre kellett menni!


Amúgy meg szúszá van :)

2016. február 10., szerda

Találtam egy cetlit a fiókban

"... Szakadatlanul esett. Csak zúdult a földre, le az égből a mennyei eső. Bámultam az ablakon át. Csak néztem, ahogy a cseppek szétrebbennek egy levélről. Ahogy fénylenek a növények az égi zuhanytól. Ahogyan a betonon kis körökre bomlanak a pocsolyába érkező cseppecskék.
Azon kaptam magam,hogy kint állok az esőben,meresztem a szemem az ég felé és próbálok elkapni pár cseppet az isteni mámorból. És akkor félrelökött egy nehéz test és én keményen ütköztem a palánk alatt a bejárat lábtörlőjével.
-Te is tudod,hogy ezt nem szabad!- sziszegte- Tilos innod a könnyeikből!
-Tudom..-nyöszörögtem- De..
-Nincs de! Felejtsd el! - azzal elröppent az azúrkéknek tűnő,messzi hegyek felé. Milagrosz mindig is fontoskodó alak volt. Hát még így,hogy pegazusként sokkal erősebb volt nálam... Kész csoda,hogy így vigyáz rám, - gondolná egy kívülálló, ha látná a jelenetet - közben csal élvezi,hogy felettem állhat ás fontoskodhat amíg el nem érem az átalakulást. Seggfej!  "

2016. február 9., kedd

Seggfájós gyerekrágó

Juhúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú, ma reggel kedvenc barátosnémmel ,miután egy óráig varázsoltuk le a szart a lovak hasáról, kidöcögtünk terepre. Elsétáltunk velük a Duna felé, ahol is futóhomok visszafogottabb rokona várt minket,amitől a pacik teljesen begőzöltek. Miután betörtünk a dzsindzsába,és megkerestük AZ ösvényt, megtanultuk,hogyan is kell kanyargózni a bokrok, ágak között. Király kis kommandózás volt,nemmondom :D Málnaszörp drága átugrott minden nagyobb faágat,ami a földön akadályozott minket. Lady Princessz pedig utánalépkedett.
Miután kiértünk a fényre,felsétáltunk a töltésre,ahol is a csodálatos napsugár bombázott minket melegségével. Miután ügetgettünk,rájöttem kedvenc oktatóm segítségével,hogy ha nem figyelek oda,alapból jó a tartásom, illetve tanügetni is szeretek,csak kell hozzá egy ilyen tündér,aki szépen elkocog veled.  IMÁDTAM! Te jó ég, micsoda élmény... "Sose volt ilyen jó!" :)

Édesapám mikor megérkezett értem, kivágódott a wartburgjából,megkerülte, hangosan szólt a kazettás lejátszóból valami latin, napszemüvegét feltette,majd odalebbent elénk: "Mizu szépségeim?" Ha nem az apám lenne,és fiatalabb, felszedném,esküszöm! :D Hazafele menet kaptam tőle egy gyönyörű sárga rózsát! ( A kedvencemet) Biztos azért,mert szeret :)

A délutáni alvásból ágyon ugrálás lett,mivel felhívott kedvenc haverom,hogy jó, megveszi nekem azt a ruhát amit kinéztem és imádatom azóta se szűnt meg iránta. *-*

Egy teljes órát ültem a szemészeten,de kiderült,hogy nem romlott, így két hét múlva új lencsém lesz végre. Már egy ideje nem látok ki rajta a karistoktól, és kezd ciki lenni,hogy nem ismerek fel senkit az utcán :D

Este pedig megyünk és elvisszük engem a pszihomókushoz. Túl sok a problémám és Vanyát aggasztja,hogy ki akarok ugrani az ablakon. Azon filózok,melyikünk fog hamarabb sikítva kirohanni onnan :D Remélem azért van neki egy fehér puha kanapéja, mint a többinek a filmekben :D

De a legfontosabb a mai napomban az ,hogy fáj a seggem a lovaglástól!
Egy frászt,viccelek :)
Hogy láttam egy DHL-es kocsit a rendelő előtt, és majdnem elnevettem magam :)

2016. február 7., vasárnap

Amikor két univerzum találkozik..

   Egyik vizsgám se lett meg, annak ellenére,hogy szarrá tanultam magam.Amikor megtudtam, anyával skypeoltam éppen. Letettük. Annyira sírtam,hogy átkopogott a török szomszéd,hogy minden rendben van-e. Majd újra felhívtam őket, és csak rosszabb lett. Szokásos kiakadási hercehurca hulláma söpört végig rajtuk,amit rám is zúdítottak,mint egy baromi nagy hullámot ami tele van szeméttel. Még jó,hogy a kedvenc barátnőm este érkezett vonattal Győr felől!
Máskülönben ki se bírtam volna. Amikor leszállt a vonatról és megöleltem,belefulladtam A Szőrbe, már tudtam,hogy minden rendben lesz. Alig ismerjük egymást,mégis imádom! Annnnyira jó ,hogy vagyunk egymásnak. Ugyanazokon az életszakaszokon megyünk át mostanában és hasonlóan éljük meg, azért az nem mindegy,hogy van-e valaki ilyenkor mögötted aki a seggedet rugdossa :)

Este buliztunk egy hatalmasat... Nagyon szuper volt, a szokásos kedvenc helyemre vittem el és hívtam a többieket is akik kint tartózkodtak még. Majd az este folytatásaként hazamentünk a srácokkal hozzánk, hogy igyunk tovább. Én csak mértékkel persze, nem akartam kiütni magam egy ilyen fontos estén :D Mint fény derült rá, a haverom szobatársa annak a csajszinak a bátyja,akit nagyon szeretek! Minden nap beszéltünk pár hónapig a német tanfolyam miatt. Kicsi a világ. A haverom pedig a kedvenc barátnémmal köthető össze egy ex révén. ( jaj a hajam..:D - belsős poén,bocs srácok!)
Aznap este ott aludtak. Csak kívánd,hogy tesztoszteron hiányod van és máris átölelve alszol egy rendkívül helyes és abszolút intelligens pasival, akinek ráadásul tetszel talán egy kicsit :) (és magasabb nálad,és hosssszan el lehet vele beszélgetni és egy úriember de mégsem és pont olyat álmodik ,mint te és jaj! :) )
Hát másnap is sikerült együtt aludni,miután átsétáltuk a fél várost ,mi nők. A második napi filmezésnél már simán bekuckóztam az ölébe (istenem végre valaki akivel lehet ilyet, és nem érzed hülyén magad,mert te nagyobb vagy :D ) Szerintem a két nap alatt aludtunk vagy 3 órát :) Másnap reggel puszival és öleléssel búcsúztunk,hogy még nehezebb legyen hazamenni. A hazaút pedig csak repült,végigdumáltuk csajéval az egészet.
Rettentő jól éreztem magam,el se hiszem,hogy létezik ilyen nő a világon,mint ő. Még ha szobatársak lehetnénk,sokkal jobban élvezném a dolgot. És most elveszítem megint egy időre :(
4 napja ismerem, és kivagyok,hogy nem ölelhetem meg! Durva egy érzés. Megpróbálom leírni.

Azt beszéltük,hogy mindketten megéreztük a bulihelyen,hogy egy jó estének nézünk elébe. Ott még nem gondoltam semmit, egyszerűen csak történtek a dolgok. Tudatalatt így intéztük,és mennyire jó volt ez így. Amikor két univerzum találkozik,és a színek egymás felé robbanva csatlakoznak és valami gyönyörű,fényes,új teljesen izgalmas és érzéki dolgot hoznak létre. Létezik a megfoghatatlan köz, ami egy másik világba enged betekintést? Ha igen,ez akkor, aznap este, odatolt minket egymás elé, és igenis kellett ,hogy találkozzunk. Van,hogy az ember kitalálja magának,milyen típusú egyed tetszik neki, majd amikor rátalál ennek majdnem ellentétes mására, már képtelen máshoz vonzódni. Mint egy mágnes,amit bedobtak az éterbe,hogy összekapcsolja érzékeit a hozzá passzoló elemmel.

Na valahogy így :D