Amikor két univerzum találkozik..

   Egyik vizsgám se lett meg, annak ellenére,hogy szarrá tanultam magam.Amikor megtudtam, anyával skypeoltam éppen. Letettük. Annyira sírtam,hogy átkopogott a török szomszéd,hogy minden rendben van-e. Majd újra felhívtam őket, és csak rosszabb lett. Szokásos kiakadási hercehurca hulláma söpört végig rajtuk,amit rám is zúdítottak,mint egy baromi nagy hullámot ami tele van szeméttel. Még jó,hogy a kedvenc barátnőm este érkezett vonattal Győr felől!
Máskülönben ki se bírtam volna. Amikor leszállt a vonatról és megöleltem,belefulladtam A Szőrbe, már tudtam,hogy minden rendben lesz. Alig ismerjük egymást,mégis imádom! Annnnyira jó ,hogy vagyunk egymásnak. Ugyanazokon az életszakaszokon megyünk át mostanában és hasonlóan éljük meg, azért az nem mindegy,hogy van-e valaki ilyenkor mögötted aki a seggedet rugdossa :)

Este buliztunk egy hatalmasat... Nagyon szuper volt, a szokásos kedvenc helyemre vittem el és hívtam a többieket is akik kint tartózkodtak még. Majd az este folytatásaként hazamentünk a srácokkal hozzánk, hogy igyunk tovább. Én csak mértékkel persze, nem akartam kiütni magam egy ilyen fontos estén :D Mint fény derült rá, a haverom szobatársa annak a csajszinak a bátyja,akit nagyon szeretek! Minden nap beszéltünk pár hónapig a német tanfolyam miatt. Kicsi a világ. A haverom pedig a kedvenc barátnémmal köthető össze egy ex révén. ( jaj a hajam..:D - belsős poén,bocs srácok!)
Aznap este ott aludtak. Csak kívánd,hogy tesztoszteron hiányod van és máris átölelve alszol egy rendkívül helyes és abszolút intelligens pasival, akinek ráadásul tetszel talán egy kicsit :) (és magasabb nálad,és hosssszan el lehet vele beszélgetni és egy úriember de mégsem és pont olyat álmodik ,mint te és jaj! :) )
Hát másnap is sikerült együtt aludni,miután átsétáltuk a fél várost ,mi nők. A második napi filmezésnél már simán bekuckóztam az ölébe (istenem végre valaki akivel lehet ilyet, és nem érzed hülyén magad,mert te nagyobb vagy :D ) Szerintem a két nap alatt aludtunk vagy 3 órát :) Másnap reggel puszival és öleléssel búcsúztunk,hogy még nehezebb legyen hazamenni. A hazaút pedig csak repült,végigdumáltuk csajéval az egészet.
Rettentő jól éreztem magam,el se hiszem,hogy létezik ilyen nő a világon,mint ő. Még ha szobatársak lehetnénk,sokkal jobban élvezném a dolgot. És most elveszítem megint egy időre :(
4 napja ismerem, és kivagyok,hogy nem ölelhetem meg! Durva egy érzés. Megpróbálom leírni.

Azt beszéltük,hogy mindketten megéreztük a bulihelyen,hogy egy jó estének nézünk elébe. Ott még nem gondoltam semmit, egyszerűen csak történtek a dolgok. Tudatalatt így intéztük,és mennyire jó volt ez így. Amikor két univerzum találkozik,és a színek egymás felé robbanva csatlakoznak és valami gyönyörű,fényes,új teljesen izgalmas és érzéki dolgot hoznak létre. Létezik a megfoghatatlan köz, ami egy másik világba enged betekintést? Ha igen,ez akkor, aznap este, odatolt minket egymás elé, és igenis kellett ,hogy találkozzunk. Van,hogy az ember kitalálja magának,milyen típusú egyed tetszik neki, majd amikor rátalál ennek majdnem ellentétes mására, már képtelen máshoz vonzódni. Mint egy mágnes,amit bedobtak az éterbe,hogy összekapcsolja érzékeit a hozzá passzoló elemmel.

Na valahogy így :D