Már megint kezdődik. Apának van valamennyi pénze, így ő adott nekem kölcsön a fogorvosra. Aki kibaszott huszonhatezer forintot kért két fogam betömésére. És még nincs vége, még 4 van hátra. A nyelvtanáraim szintén aranyáron foglalkoznak velem, és én csak hallgatom,hogy igen, erre szükség van,ne aggódj.
Valahogy pénzhez kell jutnom,hogy visszafizethessem nekik azokat a kiadásokat amik miattam voltak és feleslegesek.. Gondolok itt a felesleges gyógyszerekre, mivel félrekezeltek vagy háromszor. Aztán mivel elszartam a vizsgát, tanárhoz kell járnom. Aztán hatezerért találtam bikinit ...Csak mert nekem sárga kellett... Apa mondta,hogy az jól állna a lebarnult bőrömhöz. De akkor is,lelkiismeretfurdalásom van,mert sokat költenek rám és apa nem tudja megvenni a horgászengedélyét....
Gondolkoztam már olyanon is,hogy nem megyek be órára, odaszólok a tanárnak,hogy beteg lettem és sétálgatok valamerre, amikor meg fizetés van,elviszem,de elteszem itthon..és visszaadom anyának,mintha rajzoltatott volna valaki és azért kaptam volna.
Sírni tudnék minden alkalommal,mert ez a rohadt pénztelenség megkeseríti az életüket.
Munkával nem tudok eléggé segíteni nekik,mert akkor a sulit hanyagolnám, az még több pénzkidobás. Egy kibaszott mókuskerék ez. Sóhajtozás,sírás,neheztelés,hánytorgatás, aztán a magyarázat,hogy nem erről van szó,meg vegyél magadnak amit akarsz nyugodtan, meg te vagy az egyetlen gyerekünk,kire költenénk, meg netörődjvele.
De igenis törődök,mert ez a szomorúságotok forrása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése